Aktuális

Aktuális projektünk

· Kinizsi 2000 Zrt. tehenészeti telep építése

Legújabb befejezett projektjeink

· Pankota – Kórógy Sertéstenyésztő és Takarmányelőállító Kft.

· Gyoma, vasúti aluljáró földmunka

Felújított öntözőrendszert avattak Fábiánsebestyénen

Több mint 300 millió forintból elkészült a fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. felújított öntözőrendszere; a Dónáti öntözőrendszert dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter helyezte üzembe hétfőn.

- Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy az utóbbi évszázad egyik legsúlyosabb aszályát éli most a magyar mezőgazdaság, amelyre egyetlen válasz van csak, az öntözés. Az országban jelenleg mintegy 170 ezer hektár öntözhető terület van, amelynek alig 60 százalékát öntözik ténylegesen.
A miniszter a fő problémák közt említette, hogy a rendszerváltás után szabadáras lett az öntözővíz, amelynek következtében jelentősen csökkent az öntözött területek nagysága.
Az öntözés költségeit nem vagy csak nagyon kis mértékben lehet beépíteni a termékek árába. Ezért több megoldáson dolgozik a minisztérium és a kormány: szükséges a vízszolgáltatási árképzési rendszer kidolgozása és a jelenlegi szolgáltatók felülvizsgálata.
Egy másik költségcsökkentési lehetőség, ha a gazdálkodói közösségek biztosítják a vízszolgáltatást, amelyre az országban már több példa is van. Emellett fontos, hogy a beruházások stabil anyagi alapokat kapjanak, a fejlesztések megfelelő támogatásokban részesüljenek - sorolta a miniszter.
A cél, hogy néhány év alatt a ténylegesen öntözött terület nagysága elérje a 180 ezer hektárt; ebben a meglevő öntözőrendszerek felújításának ugyanúgy szerepe van, mint az újak építésének - tette hozzá Fazekas Sándor, aki azt is hangsúlyozta, hogy az öntözésnek a közfoglalkoztatásban is fontos feladata van, jelenleg is több ezren dolgoznak a csatornahálózatok karbantartásán, felújításán az országban.
A fábiánsebestyéni beruházás 310 millió forintból valósult meg, 60 százalékos állami támogatással és a Kinizsi 2000 Zrt. valamint a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat 40 százalékos önereje mellett. A cég 1999-ben alakult. Évek óta 1,2-1,3 milliárd forintos árbevétellel számol, 50-60 millió forintos átlagos eredménnyel. A 3.500 hektáron 105-en dolgoznak.
A cég komoly fejlesztés előtt áll, hiszen a jövőben egy új szarvasmarhatartó telepet szeretnének építeni, ezzel megduplázva a jelenlegi állományt. Ebbe a fejlesztési tervbe illett bele a mostani beruházás is.

A felújított öntözőrendszerrel csaknem 600 hektárt - a cég termőterületének 55 százalékát - tudnak locsolni, amelyen elsősorban cukorrépát, hibrid kukoricát, zöldbabot, szóját termelnek. Állattenyésztéssel is foglalkoznak: évente mintegy 1000 tejelő marhát tartanak, 1000-2000 sertést állítanak elő, mintegy 200 juhuk is van, és jövő év végére 200 anyaegyedből hús marha állományt szeretnének beállítani. Emellett a lótenyésztés is szép sikereket hoz, már versenyeken is jól szerepelnek - mondta el Farkas Sándor vezérigazgató.

(Forrás: MTI, 2012. július 16.)
 

Kivonat

Weblapunkról letöltheti a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat 2012. május 18-án megtartott küldöttgyűlésén készült kivonatot PDF formátumban.
A kivonat letöltéséhez kattintson ide!

A Civil TV-ben megjelent riportok

Megjelent a 2009. évi CXLIV. törvény

Megjelent és 2010. január 2-án lépett hatályba
a vízi társulatokról szóló
2009. évi CXLIV. törvény.

2009. évi CXLIV. törvény a vízi társulatokról

Az Országgyűlés a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátása érdekében a vízi társulat (a továbbiakban: társulat) alapítására, szervezetére, működésére, tevékenységére, szakmai feladataira, a társulat és tagjai jogaira, kötelezettségeire, felelősségére, a társulat gazdálkodására, szervezeti változásainak formáira, továbbá törvényességi felügyeletének rendjének szabályozására a következő törvényt alkotja:

Fogalmak

1. § E törvény alkalmazásában:
1. alakuló gyűlés: az érdekeltek fóruma a társulat megalakítása céljából;
2. állami hozzájárulás: a társulat vagyonkezelésébe tartozó közcélú vizek és vízi létesítmények fejlesztését, működtetését, a vizek kártételei elleni védekezést szolgáló, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben évenként megállapított költségvetési hozzájárulás;
3. beolvadás: egyesülési folyamat, amelyben a beolvadó társulat megszűnik, és annak vagyona az átvevő társulatra, mint jogutódra száll át;
4. elkülönített vagyon: a társulat nyilvántartásában kimutatott társulati művek, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá saját vagyonból a társulati művek értékének 8%-a;
5. érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, illetve amely a társulat működési területéhez nem tartozó ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
6. érdekelt képviselete: az érdekeltet az alakuló gyűlésen képviselő személy;
7. érdekeltség jogcíme: ingatlantulajdonlás vagy ingatlan egyéb jogcímen történő használata;
8. érdekeltségi terület: az a terület, amelynek felszíni és felszín alatti vizei mások tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vízi létesítményekbe juthatnak, illetve elvezethetők, és a terület nem tartozik a társulat működési területébe;
9. felügyelőbizottság: a társulat ellenőrző szerve;
10. intézőbizottság: a társulat irányító szerve;
11. kijelölt vízjárta terület: a települési önkormányzat által kijelölt időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek;
12. kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység;
13. közcélú mezőgazdasági vízgazdálkodási művek: több ingatlantulajdonost vagy használót érintő, vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízi létesítmények;
14. közcélú vízi munkák: vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízi létesítmények fenntartása, üzemeltetése, vízi létesítmények építése, fejlesztése, valamint a védekezés;
15. küldött: a társulat tagjainak képviseletét ellátó személy, akit az alakuló gyűlés vagy a területi egység tagjai választanak;
16. küldöttgyűlés: a társulat legfőbb szerve, a társulat küldöttjeinek és tisztségviselőinek összessége;
17. küldött jelölt: területi egységenként az érdekeltek által jelölt személy, akit az alakuló gyűlés választ meg küldöttnek;
18. működési terület: az a földrajzi terület, amelyen társulat működik;
19. önkormányzati hozzájárulás: a társulati művek körébe tartozó önkormányzati tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények fejlesztését, működtetését, a vizek kártételei elleni védekezést szolgáló, a települési önkormányzatok évenként megállapított költségvetési hozzájárulása;
20. összeolvadás: egyesülési folyamat, amelynek során az egyesülő társulatok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új társulatra, mint jogutódra száll át;
21. részvízgyűjtő: a társulat működési területének alapszabályban földrajzilag meghatározott része;
22. szakmai felügyelet: a társulati közfeladatok ellátásának felügyeletét a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv látja el;
23. szervezőbizottság: a társulat megalakulását előkészítő szervezet, legalább hét tagból áll. Több mint a felét a társulat megalakításában érdekelt természetes személyek, illetve szervezetek (képviselői) alkotják. Tagja a közfeladat ellátása szerint illetékes területi vízügyi és mezőgazdasági igazgatás szervének, a vízgazdálkodási társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője is;
24. szétválás: a társulat a társulati vagyon egy részének a részvételével két vagy több társulatra válik szét;
25. társulat érdekképviselete: a társulatok vagy szerveződéseik által érdekképviseleti célból létrehozott, az egyesülési törvény szerint működő országos vagy területi hatáskörű szervezet;
26. társulat tagja: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, aki, illetve amely a társulat működési területén ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
27. társulati hozzájárulás: a társulat tagjainak e törvény szerinti fizetési kötelezettsége a társulati közfeladatok ellátásához (alap- és differenciált hozzájárulás);
28. társulati alap hozzájárulás: társulat tagjainak e törvény szerinti mértékű fizetési kötelezettsége a társulati közfeladatok ellátásához;
29. társulati alapszabály: a társulat önkormányzati működésének szabályait meghatározó dokumentum;
30. társulati differenciált hozzájárulás: e törvényben meghatározott elvek szerint a küldöttgyűlés által megállapított fizetési kötelezettség a társulati többlet közfeladatok ellátásához;
31. társulati alap hozzájárulást megalapozó területi egység: 1 hektár;
32. társulati közfeladat: a társulat tagjainak érdekeit szolgáló vízgazdálkodási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítményekkel összefüggő feladatok a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével;
33. társulati művek: azok a közcélú, mezőgazdasági és más célú vízgazdálkodási művek, amelyeket a társulat küldöttgyűlése annak nyilvánít;
34. területi egység: a társulat működési területének az a földrajzilag meghatározható része, amelyről a terület érdekeltjei, a társulat tagjai küldöttjelölteket, küldötteket választanak;
35. területi vízgazdálkodás: a helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási feladatok a káros többlet vizek és a vízhiányok okozta károk megelőzése, elhárítása érdekében;
36. törvényességi felügyeletet gyakorló szerv: a területileg illetékes cégbíróság;
37. vízi társulati jegyzett tőke: a vízi társulatok saját vagyona.

A társulat fogalma

2. § (1) A társulat jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezet.
(2) A társulat a 3. § (2) bekezdésben meghatározott közfeladatait szolgáló tevékenységét a működési területén végzi.
(3) Egy működési területen a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására egyidejűleg csak egy társulat működhet.

A társulat tevékenysége

3. § (1) A területi vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott társulatok útján is elláthatók.
(2) A társulat közfeladatként a működési területén a tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő közcélú vízgazdálkodási műveken (a továbbiakban: társulati művek) területi vízrendezési, vízkár elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízi létesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet.
(3) A társulat alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.
(4) A társulat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

A társulat szakmai feladatai

4. § (1) A társulat szakmai feladatai:
a) vízrendezés: a káros többletvizek rendezett elvezetésének, visszatartásának biztosítása;
b) vízkárelhárítás: belvízkárok és helyi vízkárok elhárítása, mérséklése;
c) árvízmentesítés: a folyók árterületét mentesítése az időszakos elöntésektől;
d) mezőgazdasági vízhasznosítás, öntözővíz biztosítása mezőgazdasági termelők számára, vízpótlás, vízszolgáltatás halastavak számára;
e) vízvisszatartási, vízkározási feladatok.
(2) A társulat a vízrendezési feladatok ellátása érdekében közcélú vízgazdálkodási létesítményeket (csatornákat, szivattyútelepeket, tározókat) létesít, fejleszt, újít fel, tart fenn és üzemeltet, továbbá vízfolyásokat tart fenn és üzemeltet.
(3) A társulat a vizek kártételei ellen a küldöttgyűlés által elfogadott vízkárvédelmi terve alapján a társulati műveken önálló védelmi tevékenységet végez: belvíz védekezik, területi vízkárelhárítást végez, védekezik a kisvízfolyások árhullámaival szemben. A védelmi feladatokat társulati hozzájárulásból, a művek tulajdonosainak hozzájárulásaiból és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízkár elhárítási Szabályzatában foglaltak szerint az állami védelmi forrásokból finanszírozza. A társulati műveken a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a művek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - a társulatok kötelezettsége.
(4) A társulat tagjai részére mezőgazdasági vízhasznosítást, a táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatást, természetvédelmi célú vízvisszatartást végezhet, amelyet a szolgáltatást igénybe vevők differenciált érdekeltségi hozzájárulással is finanszírozhatják.
(5) A társulatot a társulati művekkel kapcsolatban üzemeltetési jog és kötelezettség illeti meg. Jogosult a művekkel kapcsolatba kerülő szervezetek és személyek számára a társulati művekre vonatkozó kezelői hozzájárulást kiadni.

Tagsági jogviszony

5. § A társulat tagjai a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek (a továbbiakban: tagok). A települési önkormányzatok a település teljes belterületével tagjai a társulatnak.
6. § (1) A tag joga, hogy
a) a társulat alapszabályában meghatározott módon küldöttet válasszon;
b) képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;
c) a társulatban személyesen - ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn - tisztséget viseljen;
d) a tisztségviselőktől, küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen;
e) a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba vagy alapszabályba ütköző - határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti. A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A kereset indításra megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti. Nincs lehetőség a határozat bíróság előtti megtámadásának, ha a határozat meghozatalától több mint egy év eltelt.
f) a hozzájárulás mértékének mérséklésére vagy a megfizetés meghatározott időre történő felfüggesztésére vonatkozó kérelmet terjeszthet az intézőbizottsághoz.
(2) A tag kötelessége hogy
a) személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta;
b) a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez a küldöttgyűlés által megállapított a társulati hozzájárulást határidőre megfizesse.
(3) Amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló ingatlan tulajdoni vagy használati jogosultsága megszűnik vagy megváltozik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnését vagy megváltozását igazoló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag cégnevét és székhelyét, természetes személy esetében nevét, lakhelyét és anyja nevét, valamint területének nagyságát és a terület helyrajzi számát.
7. § A tag a részére megállapított társulati hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a 6. § (3) bekezdés szerinti bejelentést megtette. A bejelentés alapján a változást a tagnyilvántartásban kell rögzíteni, és erről a régi és az új tagot az intézőbizottság elnöke a bejelentést követő 90 napon belül írásban értesíti.

Tagi adatok kezelése

8. § (1) A társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó területének nagyságát első alkalommal az alapszabállyal egy időben, a tagok adataiban bekövetkező változásokat évente egy alkalommal, legkésőbb június 30-ig az illetékes cégbírósághoz kell benyújtani. A tagi adatok és ezek változásainak kezelésére a társulat közfeladata ellátása érdekében működésének időtartama alatt köteles és jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tagi adatokat alakuláskor és az adatokban bekövetkezett változások nyilvántartásának hitelessége érdekében évente egy alkalommal az arra hivatott állami szervek a társulat megkeresésére számítógépes adathordozón, díjmentesen bocsátják a társulat rendelkezésére. A társulat a közfeladatok ellátásához saját adatfeldolgozó eszközökkel az (1) bekezdés szerinti tagi adatok megállapítása érdekében díjmentesen a számítógépes ingatlan-nyilvántartásra csatlakozhat.

Alapszabály

9. § (1) Az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a társulati tagság a társulat céljait és adottságait figyelembe véve maga állapítja meg.
(2) A társulat alapszabályában meg kell határozni:
a) a nevét, székhelyét;
b) a feladatát;
c) a főtevékenységét és azon tevékenységeket, amelyeket a társulat a cégjegyzékben fel kíván tüntetni;
d) a tagok jogait és kötelességeit;
e) a társulati működési területét hektárban;
f) a tagok társulati hozzájárulásának szabályait;
g) a társulat testületi szerveire, vezető tisztségviselőire, vezető beosztású dolgozóira, gazdálkodására vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat, valamint a vállalkozási tevékenységének kereteit;
h) a társulat képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját;
i) mindazt, amit jogszabály alapján az alapszabály rendez vagy a küldöttgyűlés szükségesnek tart.
(3) Az alapszabály mellékleteiben meg kell határozni helyszínrajzi ábrázolással az ingatlan-nyilvántartási térkép alkalmas méretarányban kinyomtatott másolatán vagy annak digitális állományában
a) a társulati műveket és a településeket is feltüntető működési területet;
b) a működési területen belül azokat a települési önkormányzatokat (részvízgyűjtőket) kistérségeket (a továbbiakban: területi egység), amelyekről az érdekeltek a küldötteket jelölik.
(4) Az alapszabály mellékleteiben rögzíteni kell továbbá
a) a megválasztott küldöttek nevét, lakóhelyét, az általuk képviselt területi egység megnevezését, a képviselt tagok számát, és a képviselt terület nagyságát hektárban;
b) a társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési helyét, időpontját, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), társulati alap-hozzájárulást megalapozó egységének számát.
(5) Az alapszabály mellékleteiben bekövetkezett változást az éves rendes küldöttgyűlés követő 30 napon belül kell megküldeni az illetékes cégbíróságnak.
10. § Az alapszabályt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
11. § Az alapszabály módosítását - a mellékletek változásának kivételével - a változás megtörténtétől számított 30 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak.

A társulat megalakulásának előkészítése

12. § (1) A társulat megalakulását szervezőbizottság készíti elő.
(2) A szervezőbizottságot a vízgazdálkodási közfeladat megvalósításában érdekeltek hozzák létre, illetve annak megalakítását a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek is kezdeményezhetik.
(3) A szervezőbizottságnak - amely legalább hét tagból áll - tagja a közfeladat szerint illetékes területi vízügyi és mezőgazdasági igazgatási szervezet, továbbá a vízgazdálkodási társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője is.
(4) A szervezőbizottság tagjainak több mint a felét a társulat megalakításában érdekeltek alkotják.
(5) A szervezőbizottság létrejön, ha kimondja megalakulását, tagjai maguk közül megválasztják annak elnökét, és megállapítják a bizottság működési rendjét.
(6) A szervezőbizottság feladata a társulat megalakulásához szükséges vízgazdálkodási érdekeltségi és ezzel összefüggő egyéb feltételek vizsgálata és meghatározása, így különösen
a) a tervezett társulati közfeladat műszaki, vízgazdálkodási egységet jelentő területének megállapítása, amely a társulat megalakulása esetén a társulat működési területét képezi;
b) az alapszabály tervezetének elkészítése, mellékelve a tervezett működési területet, a területi egységeket és a társulati műveket ábrázoló helyszínrajzot;
c) a tervezett működési területen az ingatlantulajdonosok tájékoztatása a vízgazdálkodási közfeladatról és annak társulati úton történő ellátásával járó jogokról és kötelezettségekről;
d) a szándéknyilatkozatok nyilvántartásba vétele;
e) küldöttjelöltek nyilvántartásba vétele;
f) az alakuló gyűlés összehívása.
13. § A társulati közfeladattal érintett működési terület meghatározásához a szervezőbizottságnak be kell szereznie az illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezet javaslatát. A javaslatokat a helyszínrajz elkészítésénél figyelembe kell venni.
14. § A szervezőbizottság a társulat nevében jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és működése a társulat megalakulásával megszűnik.
15. § A szervezőbizottság az alakuló gyűlést akkor hívja össze, ha
a) a 12. § (6) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott területen az érdekeltek érdekeltségi egység aránya szerint számított több mint 2/3-a két tanúval hitelesített szándéknyilatkozatban rögzíti, hogy a vízgazdálkodási közfeladatot társulat útján kívánja megvalósítani, és a területi egységekben a küldöttjelölteket megválasztották;
b) rendelkezésre állnak azok az okiratok, amelyek a társulat megalakulásához szükségesek.
16. § (1) Az alakuló gyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést - a szándéknyilatkozatot adó összes érdekeltnek - az alakuló gyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 8 nappal megelőzően meg kell küldeni, és a működési terület valamennyi érdekeltje tájékoztatásának érdekében a tervezett működési terület önkormányzatainak hirdetőtábláján is közzé kell tenni.
(2) Az érdekeltet az alakuló gyűlésen két tanú által aláírt, írásbeli meghatalmazással rendelkező személy is képviselheti. A meghatalmazásban fel kell tüntetni a képviselt érdekelt 8. § (1) bekezdés szerinti adatait.

A küldöttek választása, visszahívása

17. § (1) Az alakuló társulat szervezőbizottsága a területi egységekben megtartásra kerülő küldöttjelöltet állító fórum(ok)on a területi egységek ingatlantulajdonosai vagy használói javaslatára az önkormányzat(ok), mezőgazdasági termelő gazdasági szervezetek, a mezőgazdasági magántermelők és egyéb szervezetek jelöltjeit veheti fel a jelöltlistára. A területi egységek jelöltjeinek összetételét és számát az alapszabályban kell rögzíteni.
(2) A küldötteket az alakuló gyűlés határozatlan időre választja.
(3) A küldöttet az általa képviselt területi egységek tagjai több mint felének javaslatára a küldöttgyűlés felmenti.
(4) Ha a küldött mandátuma bármely okból megszűnik, helyette az adott területi egység tagjai új küldöttet választanak.

A társulat megalakulása

18. § (1) A társulat megalakul, ha a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak (a továbbiakban: érdekelteknek) az érdekeltségi egység aránya szerint számított több mint kétharmada az alakuló gyűlésen
a) elfogadja a társulat alapszabályát;
b) megválasztja a társulat vezető testületi szerveit és tisztségviselőit;
c) kimondja megalakulását;
d) megválasztja a küldötteket.
(2) Az alakuló gyűlést a szervezőbizottság elnöke vezeti. Jelenléti ívet kell vezetni, és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen
a) az alakuló gyűlés helyét, idejét;
b) a jelenlevő, illetőleg a képviselt érdekeltek számát, az érdekeltség jogcímét, mértékét és arányát;
c) a gyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) érdekeltek milyen arányban szavazták meg;
d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.
(3) A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve az érdekeltek képviseletére adott meghatalmazásokat is.
(4) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül az alakuló gyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.
(5) A társulat megalakulásával az érdekeltek tagokká válnak.
19. § A társulat alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül - a külön törvény előírásai szerint - az intézőbizottság elnökének be kell jelentenie az illetékes cégbíróságnál.
20. § A társulat a cégjegyzékbe való bejegyzésével a bejegyzés napján jön létre. Működését, gazdasági tevékenységét csak jogerős cégbejegyzést követően kezdheti meg.
21. § (1) A társulat jogerős cégbejegyzéséig az alapszabály érvénytelenségére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős cégbejegyzés után az alapszabály megtámadására nincs mód, és az alapszabály semmisségét csak a következő okokból lehet megállapítani:
a) az alapszabály ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;
b) az alapszabály nem tartalmazza a társulat nevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, a társulat működési területét, a társulati művek megnevezését;
c) a társulat tevékenységi köre jogszabályba ütközik;
d) a társulat alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt, vagy a társulat alakuló gyűlésén az összes érdekelt érdekeltségi egység szerint számított több mint kétharmadának igen szavazata hiányzott.
(2) Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján az alapszabály érvénytelenségét megállapítja, felhívja a társulat tagjait - amennyiben ez lehetséges - az érvénytelenség kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság az alapszabályt a határozatában megjelölt időpontig hatályossá nyilvánítja, és szükség esetén felhívja a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
(3) A jogerős cégbejegyzést követően az alapszabály érvénytelenségének megállapítása nem érinti azon kötelezettségek fennállását, amelyek a társulat terhére vagy javára az érvénytelenség megállapításáig keletkeztek.
(4) Ha a cégbíróság a társulat bejegyzését megtagadta, a társulat tevékenységét a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló gyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakra vonatkozóan a tagok kötelesek egymással elszámolni. Az új társulat megalakulásig a társulati művek működtetéséről a vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet, illetve az önkormányzat gondoskodik.
22. § A társulatra, valamint a társulat tagjaira, vezető tisztségviselőire vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak.

A társulat szervei

23. § A társulat szervei:
a) küldöttgyűlés;
b) intézőbizottság;
c) felügyelőbizottság.
Küldöttgyűlés
24. § (1) A társulat legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely évente legalább egyszer ülést tart.
(2) A küldöttgyűlés tagjai a területi egységenként választott küldöttek, továbbá a tisztségviselők, akik a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek.
(3) A társulat küldöttgyűlésén a társulat tagjai, a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehetnek részt.
25. § (1) A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Az illetékes hatóság és a társulatok országos érdekképviseleti szervezete kezdeményezheti, hogy az illetékes cégbíróság intézkedjen a küldöttgyűlés összehívása érdekében. Össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 10%-a, vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri.
(2) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a küldöttgyűlés tagjainak, a területileg illetékes mezőgazdasági és, vízügyi igazgatási szervezetnek, a társulatok érdekképviseleti szervezetének, valamint a társulat azon tagjainak, akik a küldöttgyűlést kezdeményezték ki kell küldeni, és a területileg illetékes települési önkormányzat(ok)nál hirdetmény formájában is közzé kell tenni.
26. § (1) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttgyűlés tagjainak több mint fele személyesen megjelenik, és a megjelent küldöttek a társulat működési területének több mint felét képviselik.
(2) Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára és az általuk képviselt terület nagyságára való tekintet nélkül határozatképes.
(3) A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés levezetésére a felügyelőbizottság elnöke tesz személyi javaslatot a küldöttgyűlés felé.
27. § (1) A küldöttgyűlés határozatait - ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - nyílt szavazással és a megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével hozza meg.
(2) A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a küldöttgyűlés tagjai az általuk képviselt társulati hozzájárulás alapjául szolgáló terület nagysága arányában, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.
(3) Az alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának, a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, a csatlakozáshoz, illetve a kiváláshoz a küldöttgyűlés összes tagjának legalább 75%-ának a szavazatára van szükség.
(4) A küldöttgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.
28. § A küldöttgyűlés jegyzőkönyvére a 18. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
29. § Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha
a) az intéző- vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma a határozatképességhez szükséges létszám alá csökken;
b) az intézőbizottság elnöke lemond, vagy tisztsége bármely okból megszűnik;
c) az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja;
d) a társulat tagjainak több mint 10%-a vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri.
30. § (1) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik
a) alapszabály módosítása;
b) a társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének, illetőleg a kiválás és a belépés engedélyezése;
c) a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása (éves társulati alap hozzájárulás mértéke, differenciált társulati hozzájárulás elvei és mértéke);
d) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása;
e) a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése, költségtérítésének és díjazásának megállapítása;
f) a társulat közfeladatainak éves ütemezése, valamint az ár- és belvíz védekezési tartalék mértékének meghatározása;
g) a közfeladatok ellátásához szükséges - a törvényben meghatározott mértékű - elkülönített vagyon meghatározása, nevesítése;
h) az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása;
i) gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása.
Intézőbizottság
31. § (1) A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Az intézőbizottság elnöke és tagjai vezető tisztségviselők.
(2) Az intézőbizottság elnökét és legalább 2 tagját a küldöttgyűlés a társulat tagjai közül egyszerű többséggel öt évre választja meg. Az intézőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak.
(3) Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulatot, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. A jogszabályok, az alapszabály, egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlés határozatainak megtartásával vezeti és irányítja a társulat működését.
(4) Az intézőbizottság
a) gondoskodik a társulat éves feladattervének és költségvetésének elkészítéséről, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására, vagy módosítására;
b) gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon megóvásáról és tulajdonának védelméről;
c) gondoskodik az éves mérleg elkészítéséről, biztosítja a felügyelőbizottság ez irányú vizsgálatának feltételeit, valamint azt, hogy az éves mérleget a küldöttgyűlés megvitassa és döntsön annak elfogadásáról;
d) gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről;
e) biztosítja a jóváhagyott éves feladatterv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit;
f) biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését;
g) figyelemmel kíséri a társulat pénz- és hitelgazdálkodását;
h) előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat;
i) beszámol a küldöttgyűlésnek a társulati terv teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés közötti időben a tett intézkedésekről;
j) az alapszabályban meghatározott feltételek esetén kérelemre a társulati hozzájárulást mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, az intézőbizottság ezt a jogát az igazgatóra átruházhatja.
(5) Az intézőbizottság
a) ügyrendjét maga állapítja meg;
b) üléseire a felügyelőbizottság elnökét és az igazgatót meg kell hívni, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt;
c) elnöke az ügyrendben, illetőleg az alapszabályban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja, és az ülést levezeti. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjai több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt;
d) üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intézőbizottság elnöke (az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá;
e) üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendet, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényegi tartalmát, az intézőbizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját, a meghozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és ha azok jellege megkívánja, a határozatok végrehajtási határidejét a felelősök nevének feltüntetésével;
f) üléséről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az összes melléklettel együtt a felügyelőbizottság elnökének meg kell küldeni;
g) üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető;
h) határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő ügyekkel kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek.
A felügyelőbizottság
32. § (1) A társulat ellenőrző szerve a felügyelőbizottság.
(2) A felügyelőbizottság elnökét és legalább 2 tagját a társulat tagjai közül a küldöttgyűlés választja meg egyszerű többséggel öt évre. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak.
(3) A felügyelőbizottság feladata a társulat tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A felügyelőbizottság rendszeresen ellenőrzi a társulat működését, a jogszabályok, az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat és más belső szabályzatok megtartását, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását.
(4) A felügyelőbizottság feladatai:
a) rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések, illetve előírások megtartását, és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban - a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján - haladéktalanul közli a társulat elnökével;
b) testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, valamint anyagkezelését. Megállapításairól jegyzőkönyvet készít;
c) szükség esetén javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására;
d) indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intézőbizottság elnökének vagy tagjainak visszahívására, alkalmazottak tekintetében felelősségre vonást kezdeményezhet;
e) véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókat és jelentéseket;
f) jogosult a társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani, ellenőrzése alól a társulat ügyei nem vonhatóak ki.
(5) A felügyelőbizottság
a) ügyrendjét maga állapítja meg;
b) a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol; a küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak a felügyelőbizottság megállapításainak ismeretében határozhat;
c) az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti;
d) akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze és vezeti le az ülést. A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. A felügyelőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és - ha azok jellege megkívánja - a határozatok végrehajtási határidejét a felelős nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője és a felügyelőbizottság elnöke írja alá.
(7) A felügyelőbizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelőbizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek.
(8) A felügyelőbizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők.

A társulat tisztségviselői

33. § (1) A társulat tisztségviselői:
a) intézőbizottság elnöke, tagjai (vezető tisztségviselők);
b) felügyelőbizottság elnöke (vezető tisztségviselő), tagjai.
(2) Tisztségviselő csak a társulat nagykorú, cselekvőképes tagja - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv esetén annak képviselője - lehet, aki nem áll jogerős bírósági ítélet alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt. Egy tag két tisztségre nem választható. A tisztségviselők és az igazgató nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, valamint a tisztségviselő nem lehet a társulat ügyvezetője. A tisztségviselők tisztségüket a jogszabályokban, az alapszabályban, a társulat belső szabályzataiban, a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és a felügyelőbizottság határozataiban foglaltak szerint kötelesek ellátni. A tisztségviselők jogszabályba, alapszabályba, a társulat belső szabályzataiba, küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatokba ütköző cselekedeteikkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában felelnek. A tisztségviselők a társulat küldöttgyűlése által az éves költségvetésben jóváhagyott összeg mértékéig tiszteletdíjban, költségtérítésben részesülhetnek.
34. § (1) A tisztségviselőt fel kell menteni, ha
a) tisztségéről lemondott;
b) a tisztség betöltését kizáró ok következett be;
c) a jogszabályban, illetőleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg;
d) a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.
(2) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság a tisztségviselő tisztségének ellátásával vagy magatartásával függ össze, az alapszabályban szabályozott módon a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a küldöttgyűléstől nem várható el.
35. § A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották.
36. § (1) A társulat tisztségviselője írásbeli bejelentéssel tisztségéről bármikor lemondhat. Ez esetben a küldöttgyűlés a bejelentés időpontjára visszamenő hatállyal menti fel a tisztségviselőt.
(2) Az intézőbizottság elnöke lemondását a felügyelőbizottság elnökének köteles bejelenteni, a többi tisztségviselő az intézőbizottság elnökének jelenti be a lemondását.
(3) Ha a tisztségviselői helyek bármilyen okból megüresednek a soron következő küldöttgyűlésen gondoskodni kell a tisztségviselők alapszabály szerinti számának választással történő helyreállításáról.
(4) Az intézőbizottság elnökének lemondása esetén 90 napon belül összehívott küldöttgyűlésen kell az új elnököt megválasztani.
(5) Amennyiben a felügyelőbizottság elnökének tisztsége szűnik meg, feladatai ellátásáról az alapszabályban kell rendelkezni.

Az intézőbizottság elnöke

37. § (1) Az intézőbizottság elnöke egyben a társulat elnöke.
(2) Az intézőbizottság elnöke a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot. Az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés, illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe. Akadályoztatása esetén feladatai ellátásáról az alapszabályban kell rendelkezni.
(3) Az intézőbizottság elnöke
a) irányítja a közfeladat végrehajtását, és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését;
b) gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról, és folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását;
c) gyakorolja az igazgató feletti munkáltatói jogokat;
d) gondoskodik a tagok kiértesítéséről a 49. § (1) bekezdése szerint;
e) gondoskodik a határidőre be nem fizetett társulati hozzájárulások behajtásáról;
f) gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról;
g) gondoskodik a küldöttgyűlés és az intézőbizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtásáról;
h) gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek és a változást, az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák;
i) összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést;
j) beszámol a küldöttgyűlésnek és az intézőbizottságnak a közfeladat teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések és az intézőbizottsági ülések között általa hozott legfontosabb intézkedésekről;
k) rendszeresen és részletesen tájékoztatja a felügyelőbizottságot a társulat működéséről;
l) a felügyelőbizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint intézkedik;
m) ha az intéző-, illetve felügyelőbizottság a jogszabályban vagy az alapszabályban megállapított feladatait nem kielégítően látja el, az intézőbizottság elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni;
n) tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol;
o) levezeti a küldöttgyűlést és az intézőbizottsági üléseket.

A felügyelőbizottság elnöke

38. § (1) A felügyelőbizottság elnöke vezető tisztségviselő. Összehangolja és irányítja a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést. Ezen belül a felügyelőbizottság elnöke
a) rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását, testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, anyagkezelését, műhelyeit, raktárait, és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít;
b) a küldöttgyűlés megbízása alapján, az intézőbizottság, illetőleg az elnök felkérésére célvizsgálatot végez;
c) megvizsgálja a társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek;
d) összehívja a küldöttgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke ezen kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására.
(2) A felügyelőbizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
(3) Feladatai ellátásának akadályoztatása esetére helyettesítéséről az alapszabályban kell rendelkezni.
A társulat igazgatója
39. § (1) A társulat szakmai és gazdasági tevékenységének irányítását igazgató is elláthatja.
(2) Tevékenységét az alapszabályban és a társulat belső szabályzataiban meghatározottak szerint, határozatlan időre szóló munkaszerződés vagy egyéb jogviszony alapján végzi.
(3) A társulat munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4) A munkaszerződéssel alkalmazott igazgatóra a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak.
(5) Az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat az intézőbizottság elnöke gyakorolja.

A társulat felügyelete, érdekképviselete

40. § (1) A társulat felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.
(2) A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a mezőgazdasági vízgazdálkodásért felelős miniszter látja el.
(3) A társulatok közös érdekeinek érvényesítését és védelmét az egyesülési jogról szóló törvény szerint működő országos, illetve régiós hatáskörű társulati érdekképviseleti szervezet látja el. A társulatok az érdekképviseleti szervezetnek fizetett hozzájárulást az egyéb költségeik között számolhatják el.

A társulat gazdálkodása, vagyona

41. § (1) A társulat a tagok társulati hozzájárulásából, az állam és az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, egyéb támogatásokból, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét. A társulat közfeladataihoz történő állami vagy önkormányzati hozzájárulás mértékéről, folyósításának feltételeiről a vagyonkezelői, üzemeltetői, illetve használati szerződésben kell rendelkezni. Az állami tulajdonú társulati művek üzemeltetéséhez, fenntartásához az állam normatív támogatást biztosít, amelynek felső határa a tárgyévre megállapított közcélú érdekeltségi hozzájárulás hektárra megállapított összege és a társulat hektárban kifejezett működési területe szorzatának fele.
(2) A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül.
42. § (1) A társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel.
(2) A társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon nem terhelhető meg, nem vonható végrehajtás alá, azt a társulat mértékének és értékének csökkenése nélkül használhatja. A tárgyévben a közfeladat ellátásához juttatott pénzeszközt közfeladatai ellátására fordítja.
(3) A társulat a tartozásaiért a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyonával nem felel, de küldöttgyűlési vagy intézőbizottsági határozattal az állami (önkormányzati) visszatérítendő támogatások, továbbá a közfeladat ellátását biztosító hitelek visszafizetésére az éves társulati hozzájárulás legfeljebb felét fedezetként felajánlhatja. A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek.
(4) A társulat elkülönített vagyonáról a küldöttgyűlés által jóváhagyott, tételes és évente aktualizált nyilvántartást köteles vezetni.
43. § A társulat gazdasági tevékenységének elvégzésére munkaszervezetet működtethet. A munkaszervezet irányítását önálló hatáskörben az igazgató is elláthatja. A társulatnál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
44. § A társulat a vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredményét közfeladatai ellátására fordíthatja.
45. § A társulati művek körébe tartozó állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre vagyonkezelői, illetve használati (üzemeltetői) szerződést köt a tulajdonossal.
46. § A társulat a tagjainál vagy harmadik személynél bekövetkezett vízkárokért csak akkor felel, ha a társulati és a közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a küldöttgyűlés döntései szerint használja fel.

Társulati hozzájárulás

47. § (1) A társulati hozzájárulás alap- és differenciált hozzájárulásból (a továbbiakban: hozzájárulás) áll. A hozzájárulás összegét a küldöttgyűlés állapítja meg.
(2) Az alap hozzájárulás hektáronkénti összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző naptári évre megállapított közcélú érdekeltségi hozzájárulás fele.
(3) Erdő, rét, legelő, nádas, halastó művelési ágban nyilvántartott terület és kijelölt vízjárta külterület esetén a küldöttgyűlés az alap hozzájárulás mértékét legfeljebb felével mérsékelheti, más művelési ág és belterület esetén az alap hozzájárulás növelésének mértékéről a küldöttgyűlés határozhat.
(4) A küldöttgyűlés a társulat alapszabályában foglaltak szerint differenciált hozzájárulást is megállapíthat. A differenciált hozzájárulás elveit az alapszabályban kell meghatározni, jellegéről és mértékéről a küldöttgyűlés dönt. A differenciált hozzájárulás jellege megállapítható területi, illetve egyéb jogcímen. Egyéb jogcím lehet különösen a védett érték, a többlet fenntartási, beruházási és fejlesztési igény. Egyéb jogcím esetében a differenciált hozzájárulást a tag tulajdonában vagy használatában álló terület nagyságától függetlenül is meg lehet állapítani.
(5) Az alapszabály meghatározhatja azt a területi mértéket, amelynél kisebb egység után nem kell társulati hozzájárulást fizetni.
(6) A belterületi földterületek összessége utáni hozzájárulás megfizetésének kötelezettje a települési önkormányzat.
48. § A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, amelyet a tag a költségei között számolhat el. A hozzájárulás mértékét, jellegét, a befizetés időpontját és az ellátandó éves közfeladatok körét a küldöttgyűlés állapítja meg, amelyet a tagok a közfeladatok elvégzését megelőzően kötelesek megfizetni. Az intézőbizottság az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét csak abban az esetben mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, ha ez nem veszélyezteti a közfeladatok ellátását. A hozzájárulást - ha az alapszabály kivételt nem tesz - a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A társulat küldöttgyűlése által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás megelőlegezett ellenértéke.
49. § (1) A hozzájárulással kapcsolatos küldöttgyűlési határozatról a tagot az intézőbizottság elnöke írásban értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni
a) a fizetési kötelezettség jogalapját;
b) a küldöttgyűlési határozat számát;
c) a társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységre eső hozzájárulás mértékét;
d) a tag társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét;
e) a hozzájárulás összegét;
f) a befizetés módját;
g) a befizetés határidejét;
h) a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit;
i) a jogorvoslati lehetőséget.
(2) A befizetett hozzájárulásról a társulat a befizetést követő hónap 10. napjáig számlát bocsát ki a tag részére.
(3) A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a küldöttgyűlési határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.
(4) A késedelmes befizetés esetén a társulat késedelmi pótlék felszámítására jogosult, ennek mértékét a küldöttgyűlés határozza meg.
50. § (1) A határidőre be nem fizetett társulati hozzájárulást és a megállapított késedelmi pótlékot az intézőbizottság elnökének megkeresésére az illetékes állami vagy helyi adóhatóság költségátalány megelőlegezése nélküli eljárásában, az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint a behajtás költségeivel növelten hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja át.
(2) A megkeresésben közölni kell a végrehajtáshoz szükséges alábbi adatokat:
a) a tag nevét;
b) lakóhelyét, székhelyét;
c) a tag hozzájárulásának alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét;
d) a hozzájárulás összegét, a követelést megalapozó küldöttgyűlési határozat számát és az abban foglalt határidőt;
e) a természetes személy tag részére költségvetési támogatást folyósító és ismert szervezet nevét, címét.
(3) A végrehajtási eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság a köztartozásról haladéktalanul tájékoztatja a tag részére költségvetési támogatást folyósító szervezetet.

Csatlakozás a társulathoz, belépés

51. § (1) Csatlakozáskor a társulat működési területe azon területtel bővül, amelyen az érdekeltek több mint kétharmada az alakulás szabályai szerinti szándéknyilatkozatban nyilvánítja ki, hogy az adott társulat tagja kíván lenni. A csatlakozásról a társulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.
(2) Amennyiben új ingatlantulajdonos természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek lépnek be a már működő társulatba, a társulat működési területe a belépő tagok által képviselt területtel bővül ki.
(3) A működési terület kibővítésénél a területileg illetékes vízügyi igazgatási szervezet véleményét figyelembe kell venni. A belépésről a társulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.

A társulat megszűnése jogutódlással

52. § (1) Jogutóddal szűnik meg a társulat egyesülés és szétválás esetén.
(2) Társulatok egyesülése esetén két vagy több társulatból egyetlen jogutód társulat keletkezik. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással.
(3) Társulat szétválása esetén a társulat két vagy több társulatra válik szét.
Egyesülés
53. § (1) A társulatok külön-külön tartott küldöttgyűlésen előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján elhatározhatják egyesülésüket.
(2) Az egyesülésre a megalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni, és a társulatok vagyonát - előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján - egyesíteni kell.
(3) A tisztségviselők elkészítik az egyesülő társulatok vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód társulat (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód társulat alapszabály-tervezetét, meghatározzák az új működési területet.
(4) Az új társulat tervezett működési területének megállapítása után az egyesülő társulatok együttes küldöttgyűlésen fogadják el az új működési területet, az egyesülés időpontját, az új alapszabályt és választják meg a tisztségviselőket, küldötteket.
(5) Az egyesüléssel létrejövő társulat az átalakult társulat általános jogutódja. A jogutód társulatot illetik meg a jogelőd társulatok jogai, és terhelik a jogelőd társulatok kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is.
(6) Az egyesülés elhatározásáról tájékoztatni kell a társulatnál működő munkavállalói érdekképviseleti szerveket.
54. § (1) A társulat az egyesülés elhatározásáról szóló küldöttgyűlést követő 8 napon belül köteles erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni.
(2) A közleménynek tartalmaznia kell:
a) az egyesülő társulatok cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
b) a létrejövő társulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
c) a létrejövő társulat megalakulásának napját;
d) az egyesülő és a létrejövő társulat vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a jegyzett tőke és a társulati művek értékének összegét, valamint a mérlegfőösszeget;
e) a létrejövő társulat főtevékenységét; valamint
f) a hitelezőknek szóló felhívást.
55. § (1) Az egyesülés az egyesülő társulatokkal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
(2) Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló társulattal szemben fennálló, le nem járt követelései az átalakulással hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló társulattól a döntés második közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.

Szétválás

56. § (1) A társulat küldöttgyűlése előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján elhatározhatja a társulat szétválást több társulatra. Szétválás esetén a szétváló társulat megszűnik, és vagyona a szétválással létrejövő társulatokra mint jogutódokra száll át. A társulat jogai és kötelezettségei a jogutód társulatokra szállnak át.
(2) A szétválás esetén az új társulatok létrejötténél a megalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A szétválás tervezetét a tisztségviselők készítik el. Ebben meg kell határozni
a) a szétváló társulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát és a létrejövő társulatok cégnevét és székhelyét;
b) a szétválás módját (különválás, kiválás);
c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a szétváló társulat vagyonának a jogutódok közti megosztásának tervezett arányát;
d) az egyes jogosítványok, illetve kötelezettségek, valamint a folyamatban lévő peres és nem peres ügyek és hatósági eljárások tekintetében a jogutód nevesítését;
e) kiválás esetében a fennmaradó társulat alapszabályában a szükséges módosítások tervezetét, valamint a kiválással létrejövő társulat alapszabályának tervezetét;
f) különválás esetében a létrejövő új társulatok alapszabályának tervezetét;
g) mindazt, amit a szétváló társulat küldöttgyűlése szükségesnek tart.
(4) A vezető tisztségviselők a szétváló társulat és a szétválás utáni valamennyi jogutód tekintetében elkészítik a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket.
57. § (1) Az 56. § (3) bekezdésében meghatározott tervezetek és okiratok javaslatainak elfogadásáról a szétváló társulat küldöttgyűlése dönt, egyúttal megbízza a társaság tisztségviselőit, hogy a jogutódok alapszabályának (alapszabály-módosításának) tervezetét a szükséghez képest dolgozzák át.
(2) A szétválás elhatározásáról szóló küldöttgyűlési döntést követő 15 napon belül a szétváló társulatnál működő munkavállalói érdekképviseleti szerveket értesíteni kell.
(3) A szétválás elhatározását tartalmazó közleményt a szétváló társulat a küldöttgyűlési döntést követő nyolc napon belül köteles a Cégközlönyben közzétenni.
(4) A szétválásról szóló közleményben a meg kell jelölni
a) a szétváló társulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
b) a létrejövő társulat megalakulásának napját;
c) az átalakuló és a létrejövő társulatok vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a jegyzett tőke és a társulati művek értékének összegét, valamint a mérlegfőösszeget;
d) a létrejövő társulat főtevékenységét;
e) a hitelezőknek szóló felhívást, valamint azt, hogy a hirdetményi határidő alatt hol kaphatnak tájékoztatást a hitelezők a követelésüket érintő vagyonmegosztási rendelkezésekről;
f) a szétválás módját (különválás, kiválás);
g) a szétváló társulatot megillető jogok és terhelő kötelezettségek megosztására vonatkozó megállapodás legfontosabb rendelkezéseit, különösen a vagyonmegosztás arányát.
58. § (1) A szétváló társulat jogutódai a szétváló társulatnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat rendelkezése szerint felelnek. A szétváló társulat vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat telepítette.
(2) Ha valamely vagyontárgyról vagy igényről a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nem rendelkeztek, vagy az csak utóbb vált ismertté, a vagyontárgy, igény, illetve annak ellenértéke (érvényesítési joga) valamennyi jogutód társulatot a vagyonmegosztás arányában illeti meg.
(3) Ha a kötelezettségről a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nem rendelkeztek, vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód szervezetek (ideértve a szétválás után megmaradó társulatot is) felelőssége egyetemleges.
(4) A szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat a vagyonmegosztás folytán telepítette.
Kiválás
59. § (1) Kiválás esetében az a társulat, amelyből a kiválás történik, alapszabályának módosítását követően változatlan formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a társulati vagyon egy részének felhasználásával pedig új társulat vagy társulatok az alakulás szabályai szerint jönnek létre.
(2) Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társulattól megváló tagok a társulati vagyon egy részével más, már működő társulathoz, mint átvevő társulathoz csatlakoznak. A kiválásról szóló küldöttgyűlési határozat megalkotásában ilyenkor az átvevő társulat is részt vesz.
(3) A társulatból kiválni szándékozó területrészen a társulati tagok több mint kétharmada javaslatára a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt a kiváló területrészre az alakulás szabályát kell megfelelően alkalmazni, a kiválást elhatározó területrész társulati tagjai többségének szándéknyilatkozatát a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt be kell szerezni az új társulat megalakulására vonatkozóan.
60. § A társulat más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.

A társulat megszűnése jogutód nélkül

61. § (1) A társulat jogutód nélkül megszűnik, ha
a) elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);
b) a társulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
c) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
d) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.
(2) A társulat megszűnését követően az új társulat megalakulásig a társulat elkülönített vagyonát a vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet felelős őrzésbe veszi át és külön törvény szerint gondoskodik a társulati művek működtetéséről. Ez a szervezet a megszűnt társulat működési területén megalakuló új társulat(ok) részére az elkülönített vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a közfeladat ellátási kötelezettségével.

Átmeneti rendelkezések

62. § (1) E törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett társulatok 2010. december 31-ig kötelesek
a) alapszabályukban a szükséges változásokat átvezetni, és a cégbírósághoz benyújtani;
b) e törvény előírásai szerinti szervezeti változásokról gondoskodni, a küldötteket a 17. § (1) bekezdés értelemszerű alkalmazásával a területi egységekben megválasztani;
c) a társulati művek körébe tartozó állami tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre a 41. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulást is tartalmazó vagyonkezelői, üzemeltetői, az önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre használati (üzemeltetési) szerződést kötni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt határidőt elmulasztó társulat vezetőjével szemben a cégbíróság a hatályos jogi szabályozás szerint jár el.

Hatálybalépés

63. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Módosuló jogszabályok
64. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vt.) 3. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízi létesítmények kivételével - azoknak az állam tulajdonában lévő vizeknek és vízi létesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói vagyonának, és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízi létesítmények tekintetében a kezelésről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter útján gondoskodik.”
(2) A Vt. 6. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként - a külön törvények rendelkezése alapján - a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízi létesítmények (ideértve a vízi közműveket is).”
(3) A Vt. 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízi létesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti kezelésű Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával -, illetve a külön törvényben szabályozott vízi társulat útján kell gondoskodni.”
(4) A Vt. 7. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízi létesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve a külön törvényben szabályozott vízi társulat útján lehet gondoskodni.”
(5) A Vt. 8. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A területi közcélú vízi létesítmények, illetve a közcélú vízi munkák költségeit, vízi társulat esetén a tagok külön törvény szerint, vízi társulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). A közcélú érdekeltségi hozzájárulás hektáronként fizetendő mértékét a vízügyi igazgatásért felelős miniszter évente rendeletben állapítja meg.”
(6) A Vt. 34-44. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„34. § (1) A vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási társulat közfeladatai jellegétől függően vízi társulat, illetve vízi közmű társulat.
(2) A vízi társulatról külön törvény rendelkezik.
35. § (1) A társulat közfeladatait szolgáló tevékenységét érdekeltségi területén végzi.
(2) A vízi közmű társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.
(3) A vízi közmű társulat tagjai kötelesek a vízi közmű társulat részére vízi közmű társulati érdekeltségi hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás.
(4) A vízi közmű társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.
(5) A vízi közmű társulat feladatai ellátása kapcsán a feladat ellátásához szükséges mértékig jogosult a vízi közmű társulati tagok adatainak kezelésére. A vízi közmű társulat a hozzájárulás beszedése érdekében jogosult továbbá az ehhez szükséges adatokat a hatáskörrel rendelkező szervtől bekérni.
36. § (1) A vízi közmű társulat megalakulását - egyéb jogszabály szerinti - szervező bizottság készíti elő.
(2) A vízi közmű társulat legfőbb szerve a közgyűlés.
(3) A közgyűlés tagjait az alapszabályban meghatározott eljárásnak megfelelően a tagok delegálják.
(4) A vízi közmű társulat ügyvezetését az intézőbizottság látja el.
(5) A vízi közmű társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság.
(6) A vízi közmű társulat intézőbizottsága elnökből és legalább kettő, legfeljebb hét tagból áll.
(7) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait - az alakuló taggyűlés kivételével - a közgyűlés választja meg. Az intézőbizottság elnöke a vízi közmű társulat elnöke.
(8) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
37. § (1) A vízi közmű társulat csak vízi közmű társulattá alakulhat át.
(2) A vízi közmű társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, nonprofit gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, nonprofit gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.
(3) A vízi közmű társulat tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a vízi közmű társulat tartozásaiért nem felelnek.
(4) A vízi közmű társulat jogutód nélküli megszűnése esetén - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően - végelszámolásra kerül sor.
Vízi közmű társulat
38. § A vízi közmű társulat közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízi létesítményeket hoz létre, illetve fejleszt.
39. § (1) A vízi közmű társulat törvényességi felügyeletét - ideértve a közfeladatok ellátásával kapcsolatos, a szakmai követelményeknek megfelelő törvényes megalakulás és működés ellenőrzését is - a társulat székhelye szerint illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság gyakorolja.
(2) A törvényességi felügyelet kiterjed a társulat megalakulásának, működésének, ellenőrzésére, továbbá annak vizsgálatára, hogy
a) alapszabálya, valamint más belső szabályzatai,
b) szerveinek határozatai és a testületi szervek működése,
c) az érdekeltségi (tagsági) jogviszony keretében a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése megfelel a jogszabályoknak, továbbá a testületi szervek határozatainak és a társulat alapszabályának.
(3) A közfeladat ellátás állami ellenőrzésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
A vízi közmű társulat megalakulása
40. § (1) A vízi közmű társulat alapításához az szükséges, hogy az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (a továbbiakban: tagok) az alakuló taggyűlésen
a) elhatározzák megalakulását,
b) elfogadják alapszabályát,
c) megválasszák ügyvezető és ellenőrző szervét.
(2) A vízi közmű társulat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában a tagok kétharmadának, az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a tagok több mint felének szavazata szükséges.
41. § A vízi közmű társulat alapszabályában meg kell határozni:
a) a vízi közmű társulat nevét, székhelyét;
b) a vízi közmű társulat tagjait nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével;
c) a vízi közmű társulat feladatát; tevékenységi körét;
d) érdekeltségi területét (helyszínrajzi ábrázolással);
e) a tagok jogait és kötelességeit;
f) a társulati érdekeltségi egységet, a tagok hozzájárulásával kapcsolatos szabályokat;
g) a társulat gazdálkodására (üzemi tevékenységére), vezető beosztású dolgozóira, testületi szerveire vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat;
h) a vízi közmű társulat képviseletének módját;
i) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét.
A vízi közmű társulat működése és tevékenysége
42. § (1) A közgyűlés évente legalább egyszer ülést tart.
(2) A közgyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult.
(3) A tagok legalább 10%-ának kezdeményezésére a közgyűlést össze kell hívni.
(4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.
(5) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint 50%-a jelen van.
(6) Az alapszabály módosításához, a vízi közmű társulat megszüntetéséhez, más vízi közmű társulattal történő egyesüléséhez, illetve szétválásához a közgyűlés több mint 50%-ának szavazatával meghozott határozatára van szükség.
(7) Ha a közgyűlés nem határozatképes, az első üléstől számított 8 napon belüli időpontra összehívott második ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.
43. § A vízi közmű társulat ellenőrző bizottságára e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A vízi közmű társulat vagyona
44. § (1) A vízi közmű társulat a tagok hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból látja el a közcélú feladatait.
(2) A hozzájárulás mértékét a közgyűlés állapítja meg. A közgyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A közgyűlés által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke.
A vízi közmű társulat megszűnése
44/A. § (1) A vízi közmű társulat jogutód nélkül megszűnik, ha
a) elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
b) alapszabályban meghatározott közcélú feladatát megvalósította,
c) a cégbíróság a Cégtörvényben foglalt ok miatt megszünteti.
(2) A vízi közmű társulat jogutódlással szűnik meg, ha másik vízi közmű társulattá átalakul.
(3) A vízi közmű társulat az elkészült vízi közművet szolgáltatásra alkalmas állapotban az önkormányzat (önkormányzati társulás) részére átadja.
(4) Amennyiben a vízi közmű beruházás részenként üzembe helyezhető, a vízi közmű társulat a beruházás eredményeként megvalósult vízi közművet részenként is átadhatja.”
(7) A Vt. 1. számú mellékletének 7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„7. érdekeltségi terület: víziközmű-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk megvalósított vízi létesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék- vagy talajvíz elvezetés) igénybe vehető;”
65. § A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése az alábbi l) ponttal egészül ki:
[Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett]
„l) vízi társulat.”
66. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:]
„b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízi társulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízi létesítmények és a vízi társulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;”
67. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vízi társulat a törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével jogosult a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság a vízi társulat részére kérelem alapján térítésmentesen biztosítja a vízi társulat közfeladatainak ellátásához szükséges számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.”
68. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartási rendszeréből a vízi társulatok által törvény szerint kezelt adatokat a vízi társulat megkeresésére díjmentesen évente egy alkalommal átadja a vízi társulatnak.”

 

 

 

Felújított öntözőrendszert avattak Fábiánsebestyénen

Kivonat

A Civil TV-ben megjelent riportok

Megjelent a 2009. évi CXLIV. törvény

 
 

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat   |   6600 Szentes, Farkas Mihály u. 1.   |   Telefon / fax: (63)314-804   |   info@vgtszentes.hu